Az eseményről az alábbi interjú jelent meg a Bakér Mentében dr. Horváth László tollából:
Gyermeknap, immáron kilencedik éve.
Éppen kilenc éve annak, hogy a Puszta Hangja Egyesület először vállalta fel a városi szintű, családi gyermeknap megszervezését és megrendezését. Az eltelt évek alatt rengeteg tapasztalat halmozódott fel. Talán ennek is köszönhető, hogy az idei esztendőben különösen sok és érdekes program várta az érdeklődőket június 7.-én a Közösségi Ház udvarában. Erről és még sok minden másról kérdezem Ludányi Andrást, az egyesület gazdasági vezetőjét, a program főszervezőjét. – A közel tíz éves tapasztalat mennyiben segítette a munkátokat a szervezés és a megvalósítás tekintetében? – Azt gondolom, a korábbi évek gyermeknapi rendezvényeinek szervezési nehézségeit már régen elfelejtettük. De talán nem is nehézségek voltak ezek, hanem inkább a tapasztalatlansággal együtt járó apróbb döccenők. A megvalósítás vonatkozásában már inkább elmondható, hogy a nyolc év történései beépültek a programokba. Persze ennyi idő alatt sokat változott a világ, mások lettek a szülők, a gyerekek elvárásai. Mi ezeknek a jogos elvárásoknak igyekszünk eleget tenni, hogy a gyermeknapok mindenki örömét szolgálják. – És mindenki örömét szolgálják? – Én hiszem, hogy igen! Úgy láttam, hogy aki kint volt a rendezvényen, az jól érezte magát, mert számos program közül választhatott gyermekének, unokájának, de természetesen saját magának is. – Nos, akkor beszéljünk a programokról... – Talán először a „klasszikusokat” említeném. Mint minden évben, most is versenyezhettek a regisztrált csapatok, pontokat gyűjthettek a különféle állomásokon, amit a zsűri értékelt a nap végén. Volt műveltségi vetélkedő, helyi és országos kérdésekkel, voltak ügyességi játékok, asztalitenisz, és nem utolsó sorban KRESZ- park, ami különösen a kicsik körében aratott nagy sikert. De ezen túlmenően nagyon népszerű volt az ugrálóvár, nem különben a trambulin. Mindezeken túl, megfelelő szakmai segédlettel mindenki kipróbálhatta íjászati tudását. Közben folyamatosan sült a lángos, a kemencében pedig a finom kakaós kalács. Ami pedig az újdonságot jelentette, az a szabadszállási amatőr színjátszó társulat „Jusson mindenhova fény” című összeállítása volt, amit igazán profi szinten adtak elő. Nagy tapsot kapott a Zacc zenekar produkciója is. Megragadom az alkalmat és itt mondok köszönetet Honti Roland szervezőnek, aki nélkül ez utóbbi két műsorszám nem jöhetett volna létre. De megköszönöm a Magyar Vöröskereszt Kunszentmiklósi Alapszervezetének is a közreműködést, és azt az adományt, amellyel segítették a rendezvényt. Köszönet illeti azoknak az önkénteseknek a munkáját is, akik a szervezésben és a lebonyolításban is becsülettel helytálltak. Nélkülük nem lett volna ilyen sikeres az idei gyermeknap. – Minden szervező rémálma, ha nem az elképzelése szerinti létszám jelenik meg a programon. Ebben a vonatkozásban hogyan értékeled a gyermeknapot? – Természetesen az a jó, ha minél többen jönnek el. Az, hogy mi a sok, vagy mi a kevés, szerintem relatív fogalom. Én akkor vagyok elégedett, ha azt látom, hogy aki itt van, annak tetszik a rendezvény, élvezi a közösségi létet, feltalálja magát. Tizennégy csapat regisztrált, többségében családok. De sokan voltak olyanok, akik csak kijöttek egy kis időre a gyerekekkel, az unokákkal. Szóval, a magam részéről elégedett vagyok. – Hogyan tovább ? – Az egyesület programtervében – sok minden más mellett - a jövő évi gyermeknap megrendezése is szerepel. Rajtam, rajtunk nem múlik...