A könyv előszavát hiteles ember írta: Batha Levente előadóművész már szinte Kunszentmiklósinak számít, ha hozzánk érkezik Erdélyből – haza érkezik.
Egy rövid idézet előszavából:
„Legyen szívetekben a székelyek szeretete, békéje, kitartása a Kárpát-medence tisztelete …
Éljetek a nagy lehetőséggel, mert jó helyen vagytok.
Jó a föld és szent a föld melyen éltek…
Az ősök őrködnek a határokon az ősi bérceken, és óvják, védik a népünket!
Ne feledjétek: A Hargitáról az egész Kárpát-medence tisztán látszik!”
„A Szent Korona Őrei” című prózában megírt, de lírában érzékelhető látomások egy régóta szunnyadó stílust és témakört ébresztettek fel álmukból.
A színpadra került misztérium játék stílusában Katona József, Madách Imre és Dante idejébe röpíti vissza az olvasót. Az ember és nemzetünk jobbára tragikus eseményeit szövi történelemmé ez az írás. A teremtéstől Egyiptom, Kína érintésével jutunk el a Tisza-Maros szögébe felépült Attila táborába. Álmos elindul Etelközből, útjának célja a Kárpát medencébe való hazatérés. Jézus könyörög az Atyához az éhezők, elnyomottak érdekébe, a táltos vérével oltaná a tüzet, mely a tekercseket perzseli.
A második részben a Kurultáj történetéből kapunk lírai értelmezést. Majd a Trianon gyalázatos mocskában fuldokló Magyarország keresi igazságát, de Európa érzéketlen, irányunkban, és akkor még finoman fogalmaztunk. Csakis őseink hősi tettei és hite lehet a jelen, valamint unokáink támasza, ereje, reménysége.
Bődi Szabolcs olvasott fel részleteket írásából, hitünk és történetünk összefüggő folyamatairól, majd válaszolt beszélgetőpartnere, Dr. Téglás Gyula történész kérdéseire. Jó választás volt a fülöpszállási származású Táglás úr ismételt meghívása, aki egyben katonai ügyész is, és elképesztő széles látókörével, tudásával élvezhetővé tette a beszélgetést ebben a cseppet sem egyszerű témakörben.
A könyvet Horváth Attila látomásos illusztrációi tették teljessé. A képek kiválasztása tökéletesen illeszkedik a könyv mondanivalójához. A fából megszületett „Ősanyá”-tól az édenkert megfestett nyugalmán át a megfeszített Krisztusig, a 98 éves édesanyáig, az asztalon a cipó, a tojások a terítőn … tehát a nyugalmas otthonig. Önarcképén a magyar ember fensége, nyugalma, de aggodalma is tükröződik. Szemében Árva büszke vára, Erdély fenséges faunája, és a kuka mellett magzati pózban görcsbe rándult ember tragédiája megélt élményként tükröződik. Így lett kerek Horváth Attila megfogalmazásában keserűen édes, színes világunk, és így lett teljes ez a sikerre ítélt könyv.
Ifjú, díjakat, elismeréseket halmozó fiú táncosaink kunverbunkja és Dinnyésné Irén szavalata keretezte méltóan ezt a könyvünnepet.
Ez a rendezvény szokatlan módon késő éjszakába csúszott. A látottak, hallottak megbeszélése, a dedikálások, a Puszta Hangja Egyesület tagjainak szíves vendéglátása a Csendes Téli Esték rendezvénysorozatának kiemelkedően sikeres együttléte volt.
Köszönet a finom süteményeket varázsló asszonyoknak, K.Tóth Lajosnénak és Szombati Jánosnénak (Kosuth Lajos út), valamint a borukkal „dicsekvő” gazdáknak.
Ezen az estén mindannyian a Szent Korona Őreivé váltunk.
(Budapesti barátaink, vendégeink szerint Kunszentmiklós az ország kulturális fővárosa. Lehet, hogy picit túlzás ezen udvarias vélemény, de jól esett hallani.)
Székely Gábor

Fenti írás megjelent a Bakér Mente novemberi számában.