Kiállítás Fazekas Pál festményeiből
2009.03.08. 19:34, írta: Ludányi András, rovat: KIÁLLÍTÁSOK
Nagy előrelépés történ egyesületünk életében. Korábban elhatároztuk, hogy a szokásos programok mellett kiállításokat is szervezünk. Az első kiállítást február 28-án nyitottuk meg Fazekas Pál festőművész festményeiből az ÁMK-ban. Dinnyés Zoltán egyesületünk elnökének köszöntő szavai után Fazekas Attila grafikus nyitotta meg a tárlatot.
Fazekas Attila méltatta a nagybátyja életútját, elmondta, hogy milyen kapcsolat fűzte a művészhez. Ezt követően a jelenlevő mintegy 20-25 fő megtekintette a 64 festményből álló kiállítást.
Ki is volt Fazekas Pál? Egy baráti beszélgetés közben vallott így a művész magáról 1978. szeptember 22-én.
„Aranyosgyéresen a Torda megyei hegyek közt születtem 1915-ben. Az első világháború nehéz évei után szüleimmel együtt Kőszegre sodort a százezreket vándorútra kényszerítő nagy átalakítás a Kárpát-medencében. A Képzőművészeti Főiskolán 1941-ben szereztem rajztanári diplomát. Előbb Aba-Novák, majd Rudnay Gyula tanítványa voltam.
A válasz egyszerű. Tanítani, fiatalokat megismertetni a rajzon keresztül a művészet szépségeivel, nagyszerű dolog! És a tanítás öröme nálam az alkotás örömével jár együtt.
Tagja vagyok a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, részt vettem több országos és helyi képzőművészeti kiállításon. 1962-ben az Ernst Múzeumban bemutatott „Nagykalapács” című munkámat a főváros kitüntette és megvásárolta.
Az erdélyi hegyek közül jöttem, de nagyon megszerettem az Alföld végtelenjét, a sajátos hangulatú falvakat, a napperzselte pusztát. Az akvarellt tartom hozzám közelinek, szeretem megörökíteni vele a múló pillanatot. Boldog vagyok, ha egy-egy képemmel örömet tudok szerezni embertársaimnak.”
Meghalt 1978. december 25-én.
Ki is volt Fazekas Pál? Egy baráti beszélgetés közben vallott így a művész magáról 1978. szeptember 22-én.
„Aranyosgyéresen a Torda megyei hegyek közt születtem 1915-ben. Az első világháború nehéz évei után szüleimmel együtt Kőszegre sodort a százezreket vándorútra kényszerítő nagy átalakítás a Kárpát-medencében. A Képzőművészeti Főiskolán 1941-ben szereztem rajztanári diplomát. Előbb Aba-Novák, majd Rudnay Gyula tanítványa voltam.
A válasz egyszerű. Tanítani, fiatalokat megismertetni a rajzon keresztül a művészet szépségeivel, nagyszerű dolog! És a tanítás öröme nálam az alkotás örömével jár együtt.
Tagja vagyok a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, részt vettem több országos és helyi képzőművészeti kiállításon. 1962-ben az Ernst Múzeumban bemutatott „Nagykalapács” című munkámat a főváros kitüntette és megvásárolta.
Az erdélyi hegyek közül jöttem, de nagyon megszerettem az Alföld végtelenjét, a sajátos hangulatú falvakat, a napperzselte pusztát. Az akvarellt tartom hozzám közelinek, szeretem megörökíteni vele a múló pillanatot. Boldog vagyok, ha egy-egy képemmel örömet tudok szerezni embertársaimnak.”
Meghalt 1978. december 25-én.